Ability Café a Negyed Griff kávézójában

Legújabb ötletük az Ability Café program létrehozása, ami működőképesnek, mi több, sikeresnek bizonyult, és ez folytatódik augusztus közepéig a Griffben is.
– A cél leginkább az, hogy minél szélesebb rétegekhez jussunk el, hiszen ez a munkavégzés egyfajta üzenet is: egy meghatározott – jelen esetben kávéházi – szituációban kezdeményezni egy társadalmi befogadást. Egyszerű eszközökkel, nem a „pozitív diszkrimináció” szlogenjével, hanem a leghétköznapibb környezetben, egy szórakozóhelyen – mondta Szvacsekné Jahn Gitta, az alapítvány vezetője és lelkes motorja.
2013 őszén egy 10 fős csoport kezdett a kávéházi képzésen, végül hatan maradtak. Napi 3 órát dolgoznak, mindenki megelégedésére. A fiatalok klasszikus pincéri munkát végeznek. Rendelést vesznek fel, asztalt takarítanak le, de pénzzel nem foglalkozhatnak.
A nagy kérdés persze az, hogy az Ability Café programon túl van-e esély arra, hogy egy ilyen fiatal – miután bebizonyosodott, hogy képes jól és megbízhatóan dolgozni – hozzájuthat-e állandó munkahelyhez. Erre a következő válasz érkezett: - Szerintem simán elképzelhető. Bár az igaz, hogy most minden előre meg volt szervezve, nem kellett egyezkedni velük. Így könnyű volt. Nem tudom, e nélkül mennyire lenne zökkenőmentes.
Hogy mi lesz a dolog kifutása? Az álmot nem adták fel: a saját, állandó kávézót. Az úgy nevezett szabad munkaerőpiacon még mindig nagyon nehéz az érvényesülés, bármilyen hátránnyal élő fiatal számára. Az Ability Café program egyrészt – és lehet, hogy ez a fontosabb része – önbizalmat ad a részben önállóan tevékenykedni képesek számára; annak a felismerését, hogy jó vagyok valamiben, érek valamit. 2015-ben szeretnék országossá bővíteni az Ability Cafét, mozgalommá fejleszteni a társadalmi befogadás programját.


Az „ability” angol szó, amire a szótár azt írná, hogy „képesség”.
Mindannyian rengeteg képességgel jövünk erre a világra, sok mindenről valószínűleg ki sem derül, hogy mi minden rejtezik bennünk.
Azok, akik az úgy nevezett egészséges emberekhez képest valamilyen módon sérültek, az adott állapotukkal együtt szintén rengeteg mindenre képesek. Lehet, hogy valamelyest másképp, mint az általánosan megszokott, de sok mindent tudnak, bizonyára olyasmiket is, amiket más nem. Voltaképp azt is lehet mondani, hogy ők is úgy tökéletesek, ahogyan vannak. Mert mindenki csak a meglévő adottságaiból képes kicsiholni a legjobbat, az viszont mindig egyedi, amire csak ő képes.
Amikor manapság a másságról beszélünk, többnyire különböző fogyatékosságról, az úgynevezett normálistól való eltérő elfogadását szorgalmazzuk. És ez jól is van így. Az „ability” az erre való képesség is, ami viszont már mindenkit érint. Hiszen vannak olyan képességek, amik nem a fizikai test tulajdonságairól szólnak, hogy ki mennyire tud jól futni, hallani, látni vagy milyen gyorsan vág az esze – hanem leginkább a lélek és a szív képességeiről.