Az EKF hírnevet csinált Pécsnek

– Akkor érkezett meg Pécsre, amikor már javában zajlottak az Európa Kulturális Főváros Pécs2010 előkészületei, majd megvolt az EKF-év. Most miképp értékeli a történteket?
– Amit biztosra lehet mondani, hogy az EKF hírnevet csinált Pécsnek. Jönnek a turisták, és látni akarnak sok érdekeset. Ezért nem szabad cserben hagyni őket. Az EKF-et illetően ma már kijelenthető, hogy valószínűleg kevesebb beruházás kellett volna. Ám tény, hogy ami megvalósult, az mind nagyon európai színvonalú lett. Azzal előre nem lehetett kalkulálni, hogy a gazdasági helyzet ilyen módon alakul, ahogy alakult. Amire oda kell figyelni a továbbiakban is, hogy megőrizzük a belváros kulturális nyitottságát, egyben kihasználva azt, hogy majdnem fél éven át egy mediterrán hangulatú, kiülős város kínálja magát.


– A múzeum vezetése hová ért el 2010-ben, és mi minden várható a jelen helyzetben?
– Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kiállítás a Bauhaus pécsi mesterei volt; e téren, ugye, szóba került, hogy jó lenne Pécsett valamiféle állandó Bauhaus-jelenlét, de végül is az az anyag, ami nekünk van, számszerűen nem olyan sok, bár tartós letétbe ide lehetne hozni sok egyebet. Az, hogy egy ilyen kiállítás önálló épületben kapjon helyet, most illuzórikus. Ám az biztos, hogy a Bauhaus-kiállítás elindított egy lavinát, Pécs ráébredt erre az örökségére, jóllehet, még mindig sok tisztázatlan dolog van e téren – vagyis abban, hogy mi a Bauhaus, melyek az itteni Bauhaus-épületek. Amire törekszünk, hogy a pécsi bauhausosok művei – amik, egyébként, jobbára még a Bauhaushoz való csatlakozásuk előttről valóak – jelen legyenek a kiállításainkon, és ezeket be is építettük. A másik sláger A Nyolcak kiállítás volt – akkor a teljesen el sem készült új kiállítóteremben lehetett megcsodálni a műveket. A mindenféle garanciális javítások végeztével a Papnövelde utcai képtár most fog megnyílni, a POSZT során. Ide például szeretnénk a jövőben a leendő kiállítások szellemében különböző kiegészítő rendezvényeket szervezni: előadásokat, koncerteket – mert ez is egy olyan kis sarka a belvárosnak, ahová biztosan szívesen felsétálnak az emberek egy szép nyári estén.

˜
– Az EKF legnagyobb beruházásaként – ha meglehetős késéssel is – elkészült a Zsolnay Kulturális Negyed. Milyen együttműködési lehetőséget lát ezzel a komplexummal?
– Az én felfogásom szerint a Zsolnay Kulturális Negyed legfőképpen a kortárs kultúra terepe kell legyen, minden erre predesztinálja. És ez hatalmas plusz lehetőség a város számára. Ami lehetővé teszi azt is, amiről beszéltem, hogy a belváros antik jellege megmaradjon. Nekem van egy olyan vízióm, hogy a turista úgy tudja a legjobban felfedezni Pécset, ha a belvárosban kezdi, mondjuk, egy „csomaggá” lehetne alakítani az ókeresztény sírkamrát, a Cella Septichorát, a Dóm Múzeumot – ez már elég is egy napra. Aztán ott van a Múzeum Utca: Csontvárytól fel a Papnöveldéig – második nap. És erre jöhet rá Zsolnay Kulturális Negyed, ahol simán el lehet tölteni még egy napot – és máris megéri eljönni Pécsre, legalább három napra. Ami a Káptalan utcai Zsolnay Múzeumot illeti, úgy vélem, továbbra is teljes a létjogosultsága, mivel szervesen hozzátartozik ahhoz a komplex élményhez, amit a Múzeum Utca nyújt. A Zsolnay Kulturális Negyedben pedig még megkapja azt a további Zsolnay-tudást, ami ott halmozódott fel a Gyugyi-gyűjtemény és a Család- és Gyártörténeti Kiállítás keretében. Ez így lesz egész.