Kezdetben volt a rózsaszín… kiállítás a Zsolnay Negyedben

A bemutatásra kerülő használati tárgyakat a Zsolnay-család elmondása szerint a manufaktúrában az alapítástól kezdve évtizedeken át, a századfordulóig gyártották, nagy mennyiségben, egyre jobb minőségben. Ezek a tárgyak a vékonyfalú vízvezetékcsövekkel és az építésdíszítésre szolgáló terrakotta elemekkel együtt szolgálták a fejlődő üzem megélhetésének alapját.


Az alapító, Zsolnay Miklós idősebbik fia, Ignác 1853-tól 1865-ig vezette a manufaktúrát. Miután öccse, Zsolnay Vilmos teljesen átvette tőle a gyárat, indult meg nagy lendülettel a termékek fejlesztése, a rózsaszínűeké az 1880-as évektől kezdődően.


A kiállítás bevezető terme a rózsaszín termékek raktárának egykori hangulatát szeretné felidézni, melyről Zsolnay Vilmos unokája, Zsolnay Teréz így ír visszaemlékezéseiben:

„Megépült a Felsővámház utca mentén húzódó emeletes raktárépület. Az emelet végestelen végig a rózsaszínedény-raktár foglalta el: háromszázharminc különböző forma, nyolcszáznegyven nagyságban, illetve kivitelben. Volt itt minden a játékedénykéktől a konyhaedényen át a harmincliteres zsírosbödönig, a mosdó- és étkészlettől a fényarannyal díszített vázákig és hamutartókig. Amikor a déli hosszú ablaksoron besütött a nap, még a levegő is rózsaszínűnek látszott. Ez a tökéletesen kidolgozott, egyenletes rózsaszín máz volt az 1880-as évek elején megkezdett pink-kísérletek eredménye, és hosszú éveken át ezzel mázoltak mindenféle használati edényt. A szép szín annyira megnyerte a közönség tetszését, gyártása pedig olyan méreteket öltött, hogy szükségessé vált egy ilyen óriási raktár építése.”


A „Kezdetben volt a rózsaszín…” című gyűjtemény a használati tárgyak legjavát kívánja a látogatók elé tárni. A kiállítás megmutatja, hogy az első évtizedekben ezek a tárgyak nagyobbrészt kézzel készültek, ezért nem találunk közöttük két egyforma kinézetűt. A „rózsaszíneknek” hol a kiöntőjük, hol a fülük, hol az alakjuk, de gyakran a külső mázuk színárnyalata is különbözik a egymástól. Legtöbbjükön látszik a magas életkor, de életben maradásuk bizonyítja, több mint száz éven keresztül szeretettel és vigyázva használták őket.


A rózsaszín használati tárgyak az évek során fürdőszobák, konyhák, ebédlők és dolgozószobák kedvelt tárgyaivá váltak. Hazánkban ugyanúgy, mint a szomszédos országokban. Használták ezeket a termékeket falun ugyanúgy, mint a városi háztatásokban. A legtöbbet egyszerű tányérból, boroskancsóból és zsíros, illetve lekváros bödönből készítettek. Kedveltek voltak a rózsaszínek városi éttermekben és otthonokban ugyanúgy, mint vidéki fogadókban, háztartásokban.


A manufaktúra fejlődése során a kezdeti, teljesen sima formák lassan, színük megtartása mellett díszesebbé váltak. Sokszor az egyszerű, népi eredetű edények felületükön domborított, sokszor stukkóhoz hasonló rátétekkel gazdagodtak, vagy formájukat megtartva a kiégetett edényekre kerülő kézi festéssel váltak egyedibbekké. A használati tárgyak formai változásainál észrevehető a dísztárgyakhoz való közeledés, de az edények jellemző színe, a rózsaszín, még hosszú ideig tovább élt.