Pécs is képviseltette magát a nemzetközi konferencián

2013. január 1-től Magyarország a Közép-európai Kezdeményezés soros elnöke, az év második felétől pedig a Visegrádi Országok elnöki tisztségét is betölti. Nem hiába érezte tehát fontosnak a Külügyi Intézet, hogy a közép-európaiság témakörében szervezzen konferenciát, melynek fókuszában a kultúra állt.


„Magyarország csatlakozik az Európa Tanács 2010-ben létrehozott, a Kulturális útvonalakról szóló kibővített részleges megállapodásához, ezzel is erősítve a közös európai identitást és a kulturális kapcsolatokat a régióban”– mondta Hammerstein Judit, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára a Sok központú Közép-Európa: kulturális kapcsolatok Közép-Európában című nemzetközi konferencia vitaindító előadásán. Közép-Európa nem pusztán földrajzi vagy politikai fogalom: e térségben élőket gazdag kultúra köti össze, amelyben jóval több a közös érték, mint az, ami elválaszt bennünket – fogalmazott a helyettes államtitkár.


A konferencia első paneljében nagy nemzetközi kulturális fesztiválok létrehozói és vezetői osztották meg tapasztalataikat és vázolták jövőképüket a folytatásról. Szó esett a regionális együttműködések szerepéről, azok alkalmazási formáiról is.
A második fő téma megvitatására olyan közép-európai előadók kaptak meghívást, akik az Európa Kulturális Fővárosa programban vállaltak szerepet városukban. A négy Visegrádi Ország EKF városai; Krakkó, Kassa, Pilsen és Pécs EKF programjának képviselői ültek itt egy asztalnál. Mindannyian egybehangzóan állították, hogy a fenntartható kulturális városfejlesztés mellett a nemzetközi együttműködések, a hálózatépítés, együttgondolkodás kiemelten fontos szerepet játszik térségünk országaiban. Az EKF program kiváló lehetőség arra, hogy a kevésbé ismert régiók kisebb városai is láttassák magukat, sőt – főként az összefogás erejével – hosszú távon is tényezők maradhassanak.


A nap zárásaként gondolkodók, kutatók osztották meg elméleteiket és kutatásaik eredményeit a közép-európaisággal kapcsolatban. A nap egyik legfontosabb, elgondolkodtató felismerése volt, hogy a világ meghatározó gazdasági szereplői az Egyesült Államoktól Kínáig az Európai Unión belüli kisebb, egymáshoz ezer szálon fűződő, sok szempontból összefüggő egységként tekintenek Közép-Európára. Talán mindannyiunk érdekét az szolgálná legjobban, ha mi is így tekintenénk magunkra.