Idén első alkalommal lépett fel a Zsolnay Piknik fesztiválon Keck Mária flamenco táncos és énekes, Böröcz Petra táncművész és Jorge Quesada barcelonai zongorista társaságában. Az Ex Auro flamenco-világzenei fúziós projekttel érkeztek hozzánk.
Mária különleges tehetsége, szépsége, erőteljes, szuggesztív előadásmódja rabul ejtette a pécsi közönséget is, katartikus élményt nyújtva a szenvedélyes flamenco táncmozdulatokkal és érzelmekkel teli énekével. Az este különlegessége, hogy ezúttal nemcsak hagyományos flamenco dalok szólaltak meg, hanem egy izgalmas, sokszínű, világzenei utazásban lehetett részünk. Egyedi feldolgozásban szólaltak meg mexikói, argentin és balkáni dalok is.
Több, mint 15 évvel ezelőtt láttalak először flamencot táncolni. Újvidéki születésű magyar lányként hogy találkoztál először ezzel a műfajjal? Emlékszel az első, életedet meghatározó élményedre a flamencoval kapcsolatban, amikor eldőlt, hogy ez lesz a te utad?
Igen, kilenc évesen láttam először még Újvidéken egy flamenco táncfilmet (Carlos Saura – Carmen), amely teljesen rabul ejtett. Írtam is az esetről egy rövid elbeszélést az „Egy flamenco táncosnő feljegyzései” című blogomban: https://flamencotancosno.blogspot.com/
Sok más flamencóval kapcsolatos élményemről is írtam novellát ugyanitt, egyrészt azért, mert szeretnék örökké emlékezni ezekre az élményekre, másrészt pedig mivel a flamenco egy elég specifikus és zárt kultúra, általában a külföldön élő művelőiben valós élmények, tapasztalatok és információ híján egy misztifikált, idealizált kép él róla. Ezekkel a történeteimmel szeretném közelebb hozni az olvasókat a flamenco valós kultúrájához, mélységéhez.
Hosszú évekig éltél Spanyolországban, a flamenco őshazájában. Szerencsét próbálni indultál el, majd az utcán táncolástól eljutottál a legnevesebb flamenco tablaok színpadaira fellépőként. Nehéz sok-sok évről röviden mesélni, de hogy élted meg életed ezen időszakát?
Úgy éltem meg, mint egy szükséges lépést az életemben. Sokszor nehéz volt, rengeteg lemondással, áldozattal és kényelmetlenséggel járt nulláról kezdeni az életemet Spanyolországban, ráadásul egy olyan profillal (flamenco művészként és tanárként), amellyel ott iszonyatosan nagy kihívás labdába rúgni a számtalan jobbnál-jobb művész és tanár mellett. Mégis felszabadító és megnyugtató volt azt érezni, hogy biztos voltam a döntésemben, hiszen ahhoz, hogy igazán, érdemben és mélyen utána járjak a hivatásomnak, számomra ez volt az egyedüli hiteles út.
Spanyolországon kívül sok más helyre is eljutottál a világban. Felléptél és táncot tanítottál többek között Japánban, Németországban, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is. Rengeteget utazol. Úgy tudom jelenleg a fő bázis Szlovénia, hogyan élsz most ott?
A város szélén élek egy faluban, egy gyönyörű hegy lábánál, az erdő mellett. A városközpont húsz percnyire van busszal, ott tanítok a Luna Gitana (Roma Hold) nevű flamenco táncegyesületben, aminek négy éve vagyok az elnöke.
Több különböző zenei formációban is részt veszel. Milyen terveid vannak a következő néhány évre, mit szeretnél megvalósítani?
Nem szoktam előre tervezni, az élettel és az általa kapott lehetőségekkel áramlok amióta az eszemet tudom.
Sok néző most látott életében először flamenco táncot a pécsi előadásodon. Neked kik a személyes kedvenceid, akiknek a felvételeit, táncait, zenéit másoknak is ajánlanád, akik szeretnének jobban megismerkedni ezzel a fantasztikus művészeti ággal?
Rengeteg videót nézek számtalan ismeretlen flamenco művészről. Annyi fantasztikusan tehetséges ismeretlen művész van, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Akit érdekel a flamenco, azt javasolnám neki, hogy merüljön el a youtube habjaiban flamenco, tablao flamenco, baile flamenco, gitanos flamencos, bailaora flamenca, cante flamenco keresőszavakkal.
Fotók: Molnár Csaba
