Németh Ákos
Székesfehérváron születtem és nőttem fel, és rendkívül elfogult vagyok a szülővárosommal, nehéz is lenne, ha nem így lenne, ha egy középiskolás naponta elsétál reggelente iskolába menet az államalapító monumentális katedrálisának romjai mellett. A katedrálist az államalapító fiú (István) szerényen egy völgybe építtette, meghagyva apjának (Géza) a dicsőséget, aki a Belváros egyetlen komolyabb emelkedőjén épített sajátot egy nemzedékkel korábban, de azért mégiscsak… a völgyben a katedrális magasabbra sikerült, mint az atyai székesegyház a hegyen.
Ma már egyik sem áll, a nagy csak romokban létezik, a kisebb neobarokk átépítésben tűnt el teljesen.
Bezzeg Pécs.
Régen éreztem (ha egyáltalán), hogy más magyar város építészete el tudjon varázsolni. A török jelenlét a hódoltsági Magyarországon mindenütt megtette a magáét: kisöpörte a középkort, szűk utcácskástul, városmagostul, szalmatetejű házacskákig mindenütt. A visszafoglaló keresztény hadak (aztán a visszafoglaló lakosság) a török építészettel tette ugyanezt.
Bezzeg. Pécs.
Két (!) dzsámi, minaret, türbe.
Amúgy meg Kodály Központ, három (!) színház, plusz a Bóbita.
Múzeumok utcája.
Király utca (amit kisfiam a maga serdületlen helyzetfelismerésével buliutcának hív, ha Pécsre magammal viszem).
Kálváriatemplom, szigorú fekete kupola, apácai kinézet.
Havas Boldogasszony templom, mellette óriásfeszület (serdületlenek: ”Az egy leugró ember?” „Nem, az egy Golgota, csak hát oldalról nézve…”)
Dóm, kánikulában izzó fehér kövek.
Rettenetes mennyiségű kávéház és kávéháznak álcázott kocsma.
És hát a Mecsek, a Tettye. A felvezető szűk sikátorokon csak annyi járda, amin egy macska elsétálhat, de ember sehogy.
A zebránál fékező sofőrök. (Úristen, csak rá ne szokjak gyalogosként, mert hazamegyek Pestre, és meghalok)
És még nem szóltam a nagy attrakcióról: a Zsolnay Negyedről. Nem nagyon tudok hasonlót Európában, néhány német és osztrák város futott dicséretes kört rozsdaövezetek kulturális célú életre lehelésével, de ilyen koncentráltan ezt nem láttam sehol, hiszen ennek a negyednek a múzeumi szelete mellett oktatási funkciója, sőt vendégháza, sportpályája, játszótere, étterme is van. (Büféje nincs L. A Bóbita Bábszínház büféje, sajnos, kevés.)
Pécsen minden van, csak egy hiányzik: a víz.
Kérem a kedves pécsi városvezetést, szíveskedjenek a Dunát, a Drávát, tőlem akár a Tiszát a városig vezetni. Nagy, széles csatornát képzelek, hajókkal, strandokkal, yachtkikötővel, a parton pálmák nőjenek.
És még egy űrállomás, az is hiányzik, de nagyon.
Németh Ákos a Magyar Írórezidencia Program keretében alkotott a Pécsett 2021. augusztusában és szeptemberében.
